2021. január 1-től megváltoznak a fogyasztók számára biztosított kötelező jótállás feltételei, amelyre minden viszonteladónak fel kell készülnie, mivel nagymértékű változásról van szó, amely már érinti a meglévő készleteket is.
Áttekintettük az új szabályozást, hogy viszonteladóinak teljeskörű támogatást tudjunk nyújtani a változások gördülékeny alkalmazásához. Kollégáink a rendelkezésükre állnak az eszközök garanciájának a kiterjesztésében, - ahol erre mód van - hogy meg tudjanak felelni az új rendelet feltételeinek.Továbbá szívesen megválaszolják a felmerülő kérdéseiket.
Mivel a jótállási időt a fogyasztó részére történő eladási ár fogja meghatározni, ezért ezzel összhangban változik a garanciális folyamatunk is, és szükség lesz a végfelhasználói számla másolatának a biztosítására.
Kérjük az alábbiakban olvassák el részletes tájákoztatónkat!
Alulírott Virágh Attila, mint az INGRAM MICRO Magyarország Nagykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1138 Budapest, Madarász Viktor utca 47-49.) ügyvezetője jelen összefoglaló keretében szeretném tájékoztatni Önt, mint viszonteladó partnerünket a Magyarországon 2021. január 1. napján hatályba lépő jótállás keretében történő jogszabályi változásokról, mely változások érintik a társaságaink között kialakult üzleti szokásokat. A továbbiakban - tekintettel a módosuló jogszabályokra - szeretnénk kezdeményezni új jótállási gyakorlat kialakítását is a társaságok között. A kötelező jótállásról szóló szabályokban történt változásokat az alábbiakban ismertetjük.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormány rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) leglényegesebb módosítása, hogy a jótállás időtartama eladási ártól függően (bruttó érték) fog változni.
Ha a fogyasztó által vásárolt termék ára:
• 10 000 - 100 000 forint, akkor a kötelező jótállás időtartama 1 év, ha
• 100 000 - 250 000 forint, akkor a kötelező jótállás időtartama 2 év, ha
• 250 000 forint vagy afeletti, akkor a kötelező jótállás időtartama 3 év.
A jótállási határidő a termék fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ha a fogyasztó a terméket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a termék átadásának napja.
A Rendelet nem részletezi az ársávok pontos értelmezését, ezért az a fogyasztók bruttó vételárára vonatkozik. Egyes akciók, pluszban vásárolható tartozékok problémát jelenthetnek, ezért javasoljuk, hogy erre alakítsanak ki előzetesen eljárásrendet, illetve készítsék fel a számlázási rendszerüket arra, hogy minden fogyasztó az őt megillető jótállást kapja meg.
Kérjük e körben szenteljenek külön figyelmet a számítástechnikai eszközök szoftvereinek vásárlására!
Fontos kiemelni, hogy a jótállás jogosultja csak fogyasztó lehet, tehát a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ez azt jelenti, hogy fogyasztónak nem minősülő szervezeteket, gazdasági társaságokat nem illeti meg a kötelező jótállás a Rendeletben, valamint jelen tájékoztató levélben részletezettek szerint. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a nem fogyasztónak minősülő személyeknek is biztosítsanak hosszabb jótállást, de ez esetben a gyári jótállás és az eladó által nyújtandó jótállás között még nagyobb lesz az „eltérés”.
A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, aki a fogyasztóval a szerződést megkötötte.
A jótállási kötelezettség azon termékekre (új tartós fogyasztási cikkekre) terjed ki, amelyek a Rendelet 1. sz. mellékletében felsorolásra kerültek. 2021. január 1-jétől új termékcsoportként az alábbiak kerültek a Rendelet mellékletébe:
„30. nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
31. árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
32. kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett;
33. garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett;
34. zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett;
35. napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett;
36. játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett;
37. külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.”
Kiemelendő, hogy a jótállás kiterjed a mellékletben a 29. számú termékcsoportot megelőzően felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékaira és alkotórészeire is, 10 000 Ft eladási ár felett. (Ezt követő termékcsoportokra az egyszerű értelmezés alapján nem terjed ki, de valószínűleg a kormányzati szándék az volt, hogy a teljes termékskála tekintetében is alkalmazni kell az alkatrészekre vonatkozó szabályt.)
Az eladáskor kötelezően kiállítandó jótállási jegy tartalmi elemei is kibővültek. A jótállási jegyen az alábbiakat kell feltüntetni: a vállalkozás nevét, címét; a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát; a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással; a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját; a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit; továbbá az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti; a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.
A vállalkozás a Rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a Rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is és elektronikusan aláírták. Sajnos jelenleg nem tisztázott, hogy a jogalkotó az elektronikus aláírás alatt a mit ért pontosan, ezért javasoljuk, hogy ezen módszer választása előtt konzultáljanak az illetékes minisztériummal (ITM). A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.
Fontos kiemelni, hogy a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot, számlát a fogyasztó bemutatja.
Ha a termék meghibásodik, a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. Mivel a bejelentett jótállási igényről jegyzőkönyvet kell felvenni, ezért minden olyan helyen fel kell erre készülni és biztosítani annak feltételeit, ahol a fogyasztó azt jogszerűen benyújthatja. A kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak vagy a javítószolgálatnak a jótállási jegyen, vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie: a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját; a hiba okát és a kijavítás módját; továbbá a termék fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját.
A fogyasztó kicserélés iránti igényt érvényesít, a teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját.
További jelentős változás, ha a Rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a termék első alkalommal történő javítása során a vállalkozás megállapítja, hogy a termék nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni. Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a termék három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – valamint, ha a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a terméket a vállalkozás költségére kijavítani, vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni. Ha a termék kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Továbbá, ha a termék kijavítására a kijavítási igény közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a terméket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott bizonylaton feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
A Rendelet további előírása szerint a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Amennyiben a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy a javítószolgálat gondoskodik.
Ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről vonatkozó rendelkezése szerint aránytalan többletköltségre, hanem köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet további szabályokat állapít meg - különös tekintettel a javítószolgálatok által elvégzett - kijavításra és kicserélésre vonatkozóan, melyeket röviden az alábbi bekezdésekben ismertetnénk.
A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.
Szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy a gyártók által biztosított jótállás sajnos nem minden esetben fedi le az eladó által kötelezően biztosítandó jótállási jogokat. Kérjük erre legyenek figyelemmel, különösen a termékek árazását illetően!
Szintén kiemelten fontos, hogy a módosítások 2021. január 01-én lépnek hatályba, azaz az ezt követően „megkötött szerződésekre” kell vonatkozzon.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy a már készleten lévő, de csak jövőre értékesített termékekre is vonatkoznak az új szabályok, illetve online értékesítés esetén, ha a megrendelés még 2020-ban történik, de a termékátadás a fogyasztó részére csak 2021-ben, akkor a szerződés vizsgálatával dönthető csak el, hogy a régi, vagy már az új szabályok vonatkoznak az értékesítésre.
Ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről. A javítószolgálat köteles igazolható módon a vállalkozást értesíteni a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről. A javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül:
• ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható;
• ha a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítás várható idejéről;
• ha a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt.
Látható tehát, hogy a fent leírt változások hatással lesznek a jelenlegi üzleti gyakorlatra és nagy mértékben átalakítják azt.
Fenti módosításoknak 2021. január 1. napjától társaságunk köteles megfelelni, így tekintve, hogy a forgalmazási láncolatban az egyes gazdasági szereplők (gyártó, nagykereskedő, kiskereskedő) jótállási feltételei közötti eltérés lehet, a megfelelés érdekében e kérdések rendezése és a szabályok összehangolása elengedhetetlen és elsődleges feladatunk.
További kérdés és egyeztetés esetén keressenek minket bizalommal!
Üdvözlettel,
Virágh Attila
Ügyvezető igazgató